Ez a dal most téged vezet,
Évtizedek nyomán haladva.
Múltunk emlékeit idézi fel,
Szárnyal történelmünk dallama.
A 40-es évek, háború dühe,
Vér és fájdalom – emberek bűne!
Békére vágytunk, a múltunk kemény,
Világ újjáéledt, lett új remény!
50-es évek, hidegháború, jég,
Két nagyhatalom és a feszültség.
Űrverseny indult, Gagarin az égen,
Békét kerestünk – erőből, keményen.
Évtizedek, emlékek szárnyán,
Visszanézünk, mi történt, mi vár ránk.
Múltunk tükrében látjuk jövőnket,
Együtt írjuk, ezt az életkönyvet.
60-as évek, szabadság szenvedély,
Polgárjogi harcok – újabb remény!
Holdra lépett Armstrong, láthattuk őt,
Zene, forradalom, mindent összeköt.
70-es évek, diszkó fények,
Technológia, olajválság – és egyéb rémek.
Watergate-botrány, új idők szava,
De a világ haladt, előre, nem hátra.
Évtizedek, emlékek szárnyán,
Visszanézünk, mi történt, mi vár ránk.
Múltunk tükrében látjuk jövőnket,
Együtt írjuk, ezt az életkönyvet.
80-as évek, digitális kor,
Számítógép világa, PC mindenhol.
Berlini fal végre leomlott,
Popzene, MTV, mindent elárasztott.
90-es évek, új világ született,
Internetes korszak, globális üzenet.
Viharos változások, új remények,
A világ közelebb egy digit-egységhez.
2000-es éveken terror árnya,
9/11 – a világot megrázta…
A technológia forr, globalizáció,
okostelefon a kézben, mindenki látható.
2010-es évek, klímaváltozás hangja,
Társadalmi mozgalmak, új világ kapuja.
Pandémia jött, mindenki fogadkozott,
Aztán visszaállt minden és maradt ugyanott.
Évtizedek, emlékek szárnyán,
Visszanézünk, mi történt, mi vár ránk.
Múltunk tükrében látjuk jövőnket,
Együtt írjuk, ezt az életkönyvet.
2020 – berobbant közénk az AI,
Ha kérdés van, felel a ChatGPT.
Helyettem írja a cikkem, a dalom,
El is énekli: – “Jó a hangom?”
Ez volt a múltunk, most itt a jelen,
Emlékeinkben, a szívünkben.
A jövőnk vár ránk, írjuk tovább,
Életünk könyvét, az kor dalát.
